2012. december 29., szombat

Dan Krokos: Hamis emlékek

Fülszöveg:

Miranda egy padon ébred, egyedül, emlékek nélkül. Rémületében rejtélyes energiát bocsát ki magából, amely rettegéssel tölt el mindenkit a közelében, kivéve egy Peter nevű idegent, aki a legkevésbé sem lepődik meg a lány megdöbbentő képessége láttán.
Más lehetőség híján Miranda kénytelen megbízni benne, és szembenézni a ténnyel, hogy őt magát fegyvernek képezték ki, és egy genetikailag módosított fiatalokból álló elit alakulat tagja, akik emberfeletti képességükkel akár egy egész várost képesek káoszba és pusztulásba taszítani.
Régi énjéhez azonban nem könnyű visszatalálni, ráadásul a múlt már nem is számít igazán, amikor a jövő kerül veszélybe…


A könyvről:
Most, hogy már két napja elolvastam a könyvet és ebből a távlatból gondolok rá, egészen különös módon nem a könyvet és a szöveget látom magam előtt, hanem képek sorozatát egymás után száguldani, mintha egy nemrég látott film jeleneteit idézné fel az agyam... Mintha nem is egy könyvből, sokkal inkább egy filmből ismertem volna meg a történetet...Persze nem más ez, mint hamis emlék, hiszen szó sincs itt semmiféle  filmről, egyszerűen egy csodálatosan képszerű, pergő, lendületes ifjúsági regényről, amit sikerült a szerzőnek olyannyira képszerűen papírra vetni, hogy az agyam átkódolta az üzeneteket és a betűket látványos képekké formálta és filmmé fűzte őket....

A könyv sztoriját igen pontosan elmondja a fülszöveg: a főszereplőnk, Miranda, aki egyben a könyv narrátora is. Csakhogy azon kívül, hogy ő Miranda, semmi másra nem emlékszik. Egy padon ébred a plázában, rendőri segítséget kér, de nem veszik komolyan. S mikor fenyegetve érzi magát, hirtelen elszabadul a pokol: az emberek visítva menekülnek, levetik magukat a mélybe a korláton keresztül, egymást tapossák. Miért? Látszólag olyan, mintha előle menekülnének, dehát ő nem csinál semmit... Ki ő? Mi történik vele? 
Miranda egyetlen személyt talál, aki magyarázatot tudna adni mindezekre a kérdésekre: egy izmos, különös fiút, aki végignézi a plázabeli jelenetet, majd a lány segítségére siet. Mirandának nincs más választása, mint elhinni neki, amit mond és megbízni benne. Aztán belecsöppen a régi-új életébe, találkozik a régi barátaival, ismerőseivel és lassan rájön: egészen különös élet az, amiben ő felnőtt, nevelkedett és mindeddig élt. És most még ez a különös világ is összeomlani látszik, amelyben nem tudni, ki a rossz és a jó, ki a barát és ki az ellenség, kiben bízhatunk és kitől kell tartanunk. Megkezdődik a versenyfutás az idővel az életükért, a világért és önmaguk megtalálásáért.

Nem is tudom, mivel érzékeltethetném leginkább ennek a könyvnek a hangulatát, a cselekményvezetését, a lendületét... Talán azzal, ha azt mondom: olyan olvasni ezt a regényt, mintha egy olyan autóban ülnél, aminek elromlott és nem fog a féke - az elejétől kezdve hihetetlen tempóban száguldasz, a figyelmed nem lankadhat egy percre sem, mert nem tudhatod, éppen hol jön egy kanyar vagy egy bukkanó, a navigátorod pedig tökéletesen megbízhatatlan, hiszen még csak azt sem tudja, hogy ő maga kicsoda, nemhogy azt, hogy merre járunk...
Van ugyan, hogy a tempó picit lassul, de akkor meg az érzelmeid és a gondolataid vívnak olyan őrült futamot egymással, hogy alig bírod...

Igen, valahogy ilyen ez a könyv: lendületes, fordulatos, pergő, és nem nagyon találsz olyan helyet, ahol megállhatnál feltankolni...végig magához láncol, egyszerűen nincs más választásod: muszáj olvasnod. Kell olvasnod. Akarod olvasni.

Sok helyen olvastam, hogy a könyvet a sci-fi kategóriába sorolták, ami talán lehet igaz is, hiszen van tudományos része...én picit mégis inkább a thriller felé hajlok...afféle: intelligens thriller felé :) Hiszen az egész könyv egy végtelen akció, tele harccal, küzdelemmel, profi és látványos módon kidolgozva, de emellett az egész egy nagy nyomozás is: próbálod kideríteni, ki vagy Te  - Te, vagyis Miranda, a narrátor -, miért vagy, honnan vagy, ki van veled, ki ellened... És nem olyan könnyű kérdések ám ezek! Én egy pillanatig sem bíztam senkiben sem , mindenki gyanús volt, mindenkit úgy néztem, hogy vajon igazat mond-e , vajon az-e, akinek mondja magát, valóban úgy van-e, ahogy mondják...

A válaszok hol magától értetődőek, hol teljesen meglepők, a fordulatok és meglepetések száma végtelen, a könyv végén pedig egészen biztos, hogy leesik az állunk és felsikít a lelkünk a folytatásért...Én néha magamban könyörögtem ugyan, hogy ne az legyen, amit sejtek, mert nem vagyok egy nagyon nagy sci-fi rajongó , de amikor mégis az történt, tudtam, hogy így kellett, hogy legyen és nincs is már jó megoldás...
A könyvben megjelenik egyfajta szerelmi háromszög, de  nem nyálas, nem túlcsordult, teljesen magától értetődő és természetes, sőt szükséges!, van tanulság és fontos, lényeges mondanivaló: mindegy ki vagy, hogy miért és ki által teremtettél, a tetteid és a kapcsolataid tesznek azzá, ami lényeges. Megtanít rá, mit jelent egy ember életében és személyiségének alakulásában a család, a barátság, a szerelem, a bajtársiasság, az egy csapatba tartozás. Mind olyan dolgok, amit egy "fiatal felnőttnek" tudnia kell ahhoz, hogy teljes és egész életet élhessen...Lehet-e ennél nemesebb célja egy YA könyvnek?

Karakterek:
A karakterek leírásának szempontjából picit sajátosnak érzem ezt a könyvet...Hiszen a fő karakterünk maga sem tudja, hogy ki és milyen személyiség is ő...Együtt építi és formálja velünk, Olvasókkal saját magát, és rakja össze a személyiségét. Ebben pedig egyetlen segítsége van: a barátaival, családjával való kapcsolata. 
Igen, furcsa és egyedülálló dolog ez: a fő karakterek közötti interakció az, ami formálja és kirajzolja előttünk a szereplők valódi személyiségét és jellemét, az egymás közötti kapcsolatuk az, ami elénk tárja őket teljes valójukban. 

Miranda engem picit Katniss és Tris karakterére emlékeztetett: igazi erős, határozott, edzett lány ő, aki sosem hagyja el magát, aki mindig küzd azért, ami fontos számára: legyen az barát, szerelem vagy csupán egy eszmény.

Peter az igazi társ és vezető, akire mindig lehet számítani, aki segít és irányít, aki méltó partner a bajban.

Noah-t eleinte nem kedveltem, mert túl önfejű, forróvérű, felelőtlen és vakmerő személyiségnek tűnt...de később őt is a szívembe zártam, hiszen a csapat tagja, része a családnak és a csapatnak, és ezzel elválaszthatatlanul része a körnek, ami fontos, amit védeni és óvni kell. Mint amikor tudod, hogy van a családban egy fekete bárány, mégis őt is ugyanúgy szereted, félted és óvod, hiszen a lelked egy része - akármilyen is...
A legkiismerhetetetlenebb és legtitokzatosabb karakter számomra Rhys volt..az  ő alakja üde színfoltja a könyvnek, ő a tekintély, a tisztelet, a bölcsesség - talán a korábbi tapasztalatai miatt. Sajnos csak kevés szerep jutott neki ebben a kötetben, remélem, hogy a továbbiakban jobban megismerhetjük őt is.

Borító:
Mint oly sokszor már, most is az a problémám a borítóval, hogy befolyásolni akar: meg akarja mondani nekem, hogy hogy néz ki Miranda. Nemcsak azt, hogy milyen az arca, milyenek a vonásai, de itt még azt is, hogy milyen a testfelépítése, a haja, a mosolya... És hiába képzeltem én el másként, máshogy,  - közel hajolva lesem, hogy vajon tényleg vállig érő-e a haja, ahogy annak lennie kellene? Tényleg olyan, amilyennek a könyv leírja? És ki lehet a másik alak? Vajon Noah vagy Peter? Mert egyikük leírása sem felel meg a fiúnak tökéletesen...És annak ellenére, hogy igyekszem mindezeket kiiktatni és nem figyelni rájuk, mégis iszonyatosan bosszant! 
Az eredeti borítók azonban nagyon izgalmasak lettek - mindkét rész: kicsit sci-fis beütésűek, kicsit sejtelmesek, izgalmasak - olyanok, amik vonzzák a szemet és azt kiáltják: olvass!



Érdekességek:
A könyv írója, Dan Krokos kezdetben felnőtt témájú könyveket írogatott, és próbált betörni velük a könyvpiacra. Miután a kéziratait sorra visszaküldte minden kiadó, úgy döntött, ideje témát és stílust váltani és megpróbálkozott valami teljesen újjal: a YA műfajban írt egy könyvet, mindössze 12 nap alatt. Aztán nekikezdett újra az elejéről és átírta az egészet. A módosítások után egy hónappal már megvették a könyv kiadási jogait... Így született hát a False Memory (Hamis emlékek)... és hamarosan olvashatjuk mi is a második részt, ami False Sight (Hamisított látvány???) címmel jelenik majd meg, és nem titok: számos meglepetést, izgalmat és akciójelenetet tartogat számunkra...

A könyv egyébként a vizualitása, a látványos akciói miatt már a filmipar résztvevőinek fantáziáját is megmozgatta - természetesen -, és a hírek szerint Dan máris a megfilmesítési jogokról tárgyal... Elképzelése is van arra vonatkozóan, hogy kiket látna szívesen szereplőinek bőrében: Miranda szerepét Chloé Moretz-re osztaná (nekem ugyan ő nagyon fiatalnak és gyereknek tűnik hozzá, de kétségtelenül tehetséges - Engedj be!, A leleményes Hugo stb.), Petert Kit Harington alakítaná (én őt sem így képzelem - Trónok harcában láthatjuk), Noah Shiloh Fernandez (A lány és a farkas Pétere), Olive pedig Zhang Ziyi (Egy gésa emlékiratai) lenne....Ez persze csak Dan Krokos elképzelése, nagy valószínűséggel teljesen más színészek alakítják majd a karaktereket - már ha ténylegesen készül majd film a könyvből...:)




0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates